Magyar dalok ...

A Fekete gyémántok c. 

filmben is elhangzott ez a szép dal...

Pálóczi Horváth Ádám - Ellopták szívemet...

( virágének )

Ellopták szívemet, jól érzem,

Aki ellopta is, esmérem.

Tied vagyok, rabod vagyok,

megkötözött foglyod vagyok,

édesem.

Szerencsés és kedves tolvaj vagy,

De ha már megloptál, el se hagyj!

Tied vagyok, rabod vagyok,

megkötözött foglyod vagyok,

édesem.

Egy szép virágszálra akadtam,

Mézre, nem méregre találtam.

Tied vagyok, rabod vagyok,

megkötözött foglyod vagyok,

édesem.

Szánj meg hát, gyönyörű violám,

Én szeretlek, szeress, szép rózsám!

Tied vagyok, rabod vagyok,

megkötözött foglyod vagyok,

édesem.

                 

Kattints rá!

    Harangozó Teréz előadásában

 Az ember rosszkedvében talán még tud dalolni, bánatában énekelni.

 Zene révén megszabadulhatunk a nagy kőtől, amely a szívünket nyomja.

Kattints rá!

Bánat utca ( HOLDVIOLA )

Hallgassuk csak ezt a zenét Dresch Mihály feldolgozásában!

Kattints rá! Vagy nézd meg itt!

Személyes jellegű búcsú...

Ancsának

( egykori barátnőmnek )

Ma tudtam meg, hogy elmentél,

Te is az égi mezőkre tévedtél.

Összeszorult a szívem.

- Miért? Miért ilyen korán?

Még várhattál volna !  -

Ifjúságunk közös emlékei

gejzírként törtek fel bennem.

Nem tudtam elhinni, hogy

többet nem találkozunk,

 nem nosztalgiázunk.

Elsirattalak.

Fejet hajtok. Gyertyát gyújtok,

egy szál virággal elköszönök.

Ani, Ancsa, Ancsurka, Dr.Gyöngy !

Tudd! Tudd ott fent is!

Ki szívből szeretett,

szívében hordozza majd emlékedet.

Bessenyei egyik nagy alakítása....

Aki Bessenyei Ferenc egyik legnagyobb filmes alakítását szeretné látni, annak javaslom nézze meg az augusztus 14-én a  DUNA TV-ben ismét műsorra tűzött  Dúvad c. filmet . 

1959-ben készült.

Fábry Zoltán rendezte

Író: Sarkadi Imre

Operatőr: Szécsényi Ferenc

Zene: Ránki György

Dramaturg: Fábry Zoltán 

  Szereplők:

         

Bessenyei Ferenc    

Bitskey Tibor        

Medgyesi Mária 

 Kattints rá!

(  http://www.bessenyei.hu/ )

( Bitskey_Tibor )

( medgyesi_maria ) 

Bessenyei sok színnel mutatja meg a dúvadság természetrajzát, lelkialkatát. 

Elhiteti velünk, hogy Ulveczky nagy kan, aki tudatában van a lényéből sugárzó férfiúi, szexuális vonzerőnek. A nőkkel  kihívóan viselkedik, csábítóan mosolyog. Ahogy egyre jobban beleéli magát a szeretőjéért epekedő szerepébe, még az is felsejlik a nézőben, talán belül valahol érzi, tudja, annak idején tragikus vétséget követet el, vagy legalábbis rosszul döntött.

 Megszállottságában, elvakultságában a film végére szinte ördögi figurává válik. A sorsa végső soron mégis drámai , mert barbár módon. Nem izgatja, hogy az élvezetek hajszolása közben tönkretesz másokat, elpusztít minden értéket, de tönkreteszi magát is, megpecsételi a saját sorsát is.

Kattints rá!

Részlet a filmből