Kányádi Sándor
Nyári zápor
Virágon
lepke,
tarka
pillangó,
körüle
zümmög,
donog a
dongó.
Fű, virág,
minden
áll
mozdulatlan.
Izzad a
lepke,
olyan meleg
van.
"Borul,
beborul,
Vigyázz,
pillangó!
Bújjunk,
bújjunk el" -
dongja a
dongó.
Felhő az
égen,
borul a
napra.
Megáll a
lepke
egy
pillanatra.
Libbenne
szárnya,
jaj, de már
késő.
Dördül az
ég, és
zuhog az
eső.
Zuhog a
zápor,
ázik a
lepke.
Szorítja
szárnyát
nagy
dideregve.
Aztán a
felhő
ahogyan
támadt,
fordít a
tájnak
hirtelen
hátat.
Kisüt a nap,
és
a kis
pillangó
szárítja
szárnyát,
s donog a
dongó.
Radnóti
Miklós
Eső után
Ma sokszínű
vízgyöngyök csillognak
Máskor poros
levelén a fáknak.
Ma mohón és
vidáman ölelik
Fölül a
fényt és alul az árnyat.
A fű még az
esőtől nedves,
S a sétány
már szárazon ásít
És
méregzölden rángatja az utat
A teltgyomrú
és gyöngyöző pázsit.
Rezegtetve
szárítja az úton
Összeaszott
szárnyát egy lepkepár,
Előbb az eső
verte le őket.
Most nyilaz
utánuk a napsugár.
Ma sokszínű
vízgyöngyök csillognak
Máskor poros
levelén a fáknak.
Ma mohón és
vidáman ölelik
Fölül a
fényt és alul az árnyat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése