(Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest,
1882. október 22.) magyar költő, tanár, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a
Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, a magyar irodalom egyik
legismertebb és legjelentősebb alakja.
Nevezték a ballada Shakespeare-jének és
szalontai nótáriusnak, ám szülővárosában a „hallgati ember” titulussal is
illették.
„ Kötetünk Arany János 24 balladáját tartalmazza Zichy
Mihály (1827–1906) rajzaival. Az összeállítás először 1895–1898 között Ráth Mór
kiadásában négy kötetben látott napvilágot. Jellemzője, hogy csak ebben a
kiadásban vannak szövegközi rajzok. Jelen kötetünkben a teljes négy kötet
anyagát adjuk közre. A Zichy által kiválogatott és illusztrált Arany-balladákat
először Ráth Mór jelentette meg 1895 és 1898 között négy kötetben. Most a
Kossuth Kiadó, az MTA Könyvtára és az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában
ezeket a szövegközi rajzokkal illusztrált balladákat adjuk közre egy kötetben.
A kötet az alábbi balladákat tartalmazza: A méh románca A walesi bárdok Ágnes
asszony Árva fiú Az egri leány Bor vitéz Both bajnok özvegye Éjféli párbaj
Endre királyfi Hídavatás Mátyás anyja V. László Pázmán lovag Rákócziné
Rozgonyiné Szibinyáni Jank Szondi két apródja Szőke Panni Tengeri hántás
Tetemre hívás Török Bálint (+ jegyzet) Ünneprontók Vörös Rébék Zách Klára
valamint Riedl Frigyes előszavát a balladák második kiadásához „ ( Kossuth hu.)
Száztizenöt éve, 1892. szeptember 26-án született, hatvanhat
évvel ezelőtt, 1941. augusztus 31-én lett öngyilkos Marina Cvetajeva, az orosz
avantgárd, az Ezüstkor egyik legnagyobb költője. Szenvedésekkel és tragédiákkal
teli, hányatott életének első szakaszában Rilke, Paszternak, Mandelstam hódolt
tehetsége előtt, majdnem két évtizednyi önkéntes, prágai és párizsi száműzetése
alatt a hivatalos körök és irodalmi klikkek többnyire agyonhallgatták, akárcsak
a halálát követő két évtized során odahaza. A Szovjetunióban csak az 1960-as
évek elején jelenhetett meg az első válogatott verseskötete, paradox módon
jórészt annak az Ilja Ehrenburgnak a közbenjárására, aki Cvetajeva
költészetének egyik csúcsát, a Versek Blokhoz ciklust haláláig nem volt képes
megérteni. Ez a kötet és a későbbi válogatások azután nemcsak orosz költők
egész sorát bűvölték el Rozsgyesztvenszkijtől és Bella Ahmadulinától
Brodszkijig, hanem olvasók millióit is. Ám Cvetajeva költészetének
sokszínűségét csak az 1990-es évek közepén fedezhette fel az orosz közönség,
amikor végre publikálták az eddig legteljesebbnek mondható életművet, hét
kötetben. Azóta Cvetajeva reneszánszát éli, szerelmi, hazafias és tájlírája a
legkülönfélébb tematikus kiadványokban lát napvilágot, Sosztakovics 1973-as
szvitje után (Hat Marina Cvetajeva-vers) újabban a népszerű előadónő, Jelena
Frolova zenésítette meg sok költeményét. Mostani válogatásunkban helyet kapott
számos, eddig magyarul nem ismert mű, így az orosz polgárháború másik oldalát,
a ritkán megverselt "fehéreket" ábrázoló "Hattyúk tábora"
sorozat darabjai, de más fontos költemények is, főleg az 1910-es és 20-as évek
termékeny időszakából, például a "Kihűl két nap - ó, Uram,
irgalom!...", a "Szürkületen halok én meg, igaz! Melyiken...",
"Az ország", "A haza", vagy éppen a teljes Asztal ciklus és
a Versek Csehországhoz megrendítő darabja, a "Szeretetem, dühöm...".
A farsangi időszaknak vége. Az önmegtartóztatásra szólító
nagyböjt hetei következnek. A böjtnek előkészítő szerepe van: felkészít a
húsvét megünneplésére.
( Mellékesen az egészségünknek is
jót tesz a böjt.)
A XVII. századi Delftben, ebben a virágzó holland
városkában az élet megszokott rendjét semmi sem zavarta. Gazdagok és szegények,
katolikusok és protestánsok, urak és szolgálók mind tudták, hol a helyük. Így
amikor Griet beállt szolgálónak Johannes Vermeer festő házába, úgy képzelte,
tudja, milyen szerep vár rá: házimunka, mosás és a hat gyermek gondozása. Még
arra is képesnek érezte magát, hogy segítsen a művész agyafúrt anyósának,
nyugtalan és ideges feleségének és a másik, féltékeny szolgálónak. Arra azonban
senki nem számított, hogy Grietet nyugodt természete, gyors felfogóképessége és
gazdája művészetének őszinte csodálata ellenállhatatlanul a festő világába
vonzza. Miközben részévé válik gazdája munkájának, amint egyre nagyobb lesz
köztük a bizalom, úgy nő a feszültség és a tisztes házirend fortélyos
megszegése, egészen addig, míg kitör a botrány, amely városszerte nagy port ver
föl.
A film:
Másodszor láttam ezt a számomra festmény filmet.
A pillanatok szebbnél-szebb sokaságát.
Az alkotás pillanatát, egy kép létrejöttét, azt a pillanatot, amikor festő és modell lélekben összetalálkozik.
Vermmer - a festő - korába jutunk el, abba korszakba, amiben a festő élt.A film remek operatőri munkája élethűen érzékelteti a korabeli piacok, utcák, a festő lakásának hangulatát. A színeken, a fényeken keresztül teremt olyan érzelmeket, hogy a néző valójában személyesen is a film cselekményének részese lesz...
"Delft, Hollandia, 1665. A tizenhét éves Griet édesapja
megvakul egy kemence felrobbanásánál, ezért a lány kénytelen elmenni dolgozni,
hogy eltartsa családját. Cseléd lesz Johannes Vermeer családjánál, és lassan
felkelti a festőművész érdeklődését. Bár neveltetésük és társadalmi helyzetük
gyökeresen más, a mester észreveszi Griet ösztönös tehetségét, és fokozatosan
beavatja őt művészetének titokzatos világába.
Vermeer a tökélynél soha nem adja alább, ezért előfordul,
hogy hónapokig készül egy-egy festménye. Nehéz természetű anyósa, Maria Thins
nehezen tudja fenntartani a család fényűző életszínvonalát, hiszen a lassan
készülő művek nem hoznak elegendő pénzt. Amikor Maria észreveszi, hogy Griet
lett Vermeer múzsája, veszedelmes döntést hoz: nem gátolja a kapcsolat
kibontakozását.
Griet helyzete nem irigylésre méltó: egy zűrzavaros
katolikus családban szolgál, amelyet Vermeer szeszélyes felesége, Catharina
vezet, az évek során egyre nő a gyerekszaporulat, és egyre nagyobb a veszélye,
hogy a mester és a kis cseléd kapcsolata lelepleződik. A bajt tetézi, hogy a
tizenkét éves, gonosz kis Cornelia többet ért a dolgokból, mint amennyit
kellene, féltékennyé válik, és elhatározza, hogy közbelép.
A védtelen Griet azonban mások figyelmét is felhívja magára.
Élénken érdeklődik iránta Pieter, a helyi hentes fia, valamint Van Ruijven,
Vermeer dúsgazdag patrónusa is, akit erősen frusztrál, hogy nem tudja pénzért
megvenni a festő feletti hatalmat. Ráadásul miközben Griet teljesen Vermeer
bűvkörébe kerül, nem lehet biztos abban, hogy a mester ugyanígy érez iránta.
Van Ruijven megérzi, milyen kapcsolat fűzi össze a mestert
és a kis cselédet, ezért kajánul új képet rendel: Vermeer fessen önálló portrét
Grietről. Így születik meg a világ egyik legszebb festménye – de milyen áron?" ( mozi 24. filmek )
