2010. február 25., csütörtök

A kommunizmus Áldozatainak Emléknapja






A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

A kommunizmus áldozatainak 10. alkalommal megrendezett emléknapjára február 25-én, csütörtökön , azaz ma, 14 órától kerül sor Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében. A nap témája: „A győztesekből vesztesek – vesztesekből győztesek” a Kárpát-medencei magyarokat sújtó kommunista diktatúrák: 1919–1989.
A világ történelmének legszörnyűbb diktatúrája áldozataira emlékezik Magyarország. Hazánk szovjet megszállása során 650 ezer férfit hurcoltak el a szovjet megsemmisítő táborokba.

A doni szénmedence bányáiba 120 ezer, zömmel német nevű honfitársainkat vitték a vonatok. Az idehaza koncepciós perekben elítéltek száma is túllépi a százezret, áldozataink száma összesen meghaladja a félmilliót.
Gyújtsunk gyertyát emlékükre!





A kommunista diktatúra évtizedeiben nemzedékek távoztak külföldre, az egész országot behálózták a lehallgató-rendszerek, elnyomatásban, lelki terrorban élt a társadalom többsége. A szovjet megszállást követően teljes kapacitással működött a recski halálgyár, az ÁVO-s kínzókamrákból származó, velőt rázó sikoltások rémületbe kergették a nagyobb városok népét. Mindenütt tombolt a terror, elég volt egy ártatlan elszólás, s már jött is a fekete autó.

A későbbi, úgymond puhább diktatúrában is folytatódott a másként gondolkodók elnémítása, családok, sőt egész generációk rokkantak bele a kommunizmus gondoskodásába. A padlássöprések, a kuláklisták, a kitelepítések áldozatai csak lassan mernek megszólalni, hiszen rájuk és utódaikra negyven éven keresztül rákényszerítették az elhallgatást, a befelé fordulást, a szájkosarat. ( hunhir.hu )
( „A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit és biztosítani,hogy azok soha nem ismétlődhetnek" - írta Milan Kundera cseh író. A kommunista diktatúrák értékelése, az áldozatok felkutatása és számbavétele a történettudomány feladata, a téma nem lezárt, a számadatok nem véglegesek, a közelmúlt folyamatos viták tárgya. (1997-ben A kommunizmus fekete könyve címen jelent meg egy francia könyv, a hat szerző által jegyzett mű levéltári kutatások és becslések alapján 80-100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát.)
A világ számos pontján emlékművet állítottak a kommunizmus, illetve a totalitárius rendszerek áldozatainak, Prágától Budapesten át Washingtonig.

Talán ennek jegyében került vetítésre a minap, a Duna TV-ben, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna filmje:

Száműzöttek

Gyöngyössy Imre, Kabay Barna
(1991, játékfilm, színes, 99 perc)
Rendező: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna
Társrendező: Petényi Katalin
Forgatókönyv: Petényi Katalin, Gyöngyössy Imre, Erlom Achvlediani
Operatőr: Jankura Péter

A volga németeket még Nagy Katalin cárnő telepítette be Oroszországba a XVII. században. 1941-ben azután más nemzetiségekhez hasonlóan Sztálin száműzte őket Szibériába, Kazahsztánba, a kínai határ mellé és máshova. Ezt a határozatot csak 1989-ben oldották fel, visszaadva a kitelepítettek mozgásszabadságát.
A film egy 75 éves parasztasszony, Mathilde Bock sorsát mutatja be. Mathildét, mint volga németet 1941-ben a kazah sztyeppére száműzték. 50 év szenvedése után két vágyát szeretné még teljesíteni. Meg akarja találni fiát, Stefant, akit 1953-ban veszített el, és családjával együtt vissza akar térni szülőfalujába a Volgához. Mathilda meghal, rokonai visszaköltöznek a szülőföldre, de ellenségesen fogadják őket.

A „Száműzöttek” orosz és német szereplői saját deportálásukat, saját sorsukat élték újra. A film kizárólag eredeti helyszíneken készült. A forgatócsoportnak sikerült eddig soha nem látott lágerekben, még a máig is működő hírhedett moldáviai börtönökben is dolgozni.

Díjak:

Setúbal FESTROIA Nemzetközi Filmfesztivál 1992: Rendezés díja
Montreal World Film Fesztivál 1991: Ökumenikus zsűri díja


Megrázó, maradandóan emlékezetes film volt számomra !!!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése