2010. november 22., hétfő

Lev Tolsztoj


Lev Tolsztoj halálának 100.évfordulója volt november 20-án


Lev Nyikolajevics Tolsztoj, (Лев Николаевич Толстой) (1828. szeptember 9. – 1910. november 20.) Az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, „legragyogóbb lángelméje”  a realista orosz próza mestere.

Minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke, valamint az Anna Karenina című művei miatt, melyeknek középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll.


Művei

    * Gyermekkor (Детство) (1852)
    * Kamaszkor (Отрочество) (1854) (magyarul „Serdülőkor” címmel is megjelent)
    * Szevasztopoli elbeszélések (Севастопольские рассказы) (1855-1856)
          o Szevasztopol december havában (Севастополь в декабре месяце)
          o Szevasztopol májusban (Севастополь в мае)
          o Szevasztopol 1855 augusztusában (Севастополь в августе 1855 года)
    * Ifjúság (1857)
    * Három halott (1859)
    * Polikuska (1861)
    * Kozákok (1863)
    * Háború és béke (Война и мир) (1863-1869)
    * Anna Karenina (Анна Каренина) (1873-1877)
    * Ivan Iljics halála (Смерть Ивана Ильича) (1886)
    * A sötétség hatalma (1886)
    * A Kreutzer-szonáta (Крейцерова соната) (1889)
    * Feltámadás (Воскресение) (1889-1899)





 Idézetek a Háború és béke c. regényéből

Ha az ebéd célja a táplálkozás, a házasság célja pedig a család, az egész kérdést csakis azzal lehet megoldani, hogy ne együnk többet, mint amennyit a gyomrunk meg tud emészteni, és ne legyen több feleségünk vagy férjünk, mint amennyi a családhoz szükséges, vagyis - egy.
        


A hatalom a tömegek akaratának az összessége, amely a tömegek kifejezett vagy hallgatólagos beleegyezésével megválasztott kormányférfiakra száll át.
    


Szélcsendes, nyugodt időben minden főhivatalnok azt hiszi, hogy a hatáskörébe tartozó népességet csakis az ő erőfeszítései tartják mozgásban, és minden főhivatalnok éppen nélkülözhetetlenségének e tudatában látja fáradozásának, erőfeszítéseinek legjobb jutalmát. Világos, hogy mindaddig, amíg nyugodt a történelem tengere, a főhivatalnok, aki korhadt ladikját a nép hajójához csáklyázza - tehát őt mozgatják -, szükségképpen úgy érzi, hogy az ő erőfeszítése mozgatja a hajót, amelybe belekapaszkodott. De támadjon csak vihar, háborogjon csak a tenger, mozduljon csak meg maga a hajó, akkor már nem lehet tévedni. A hatalmas hajó megy a maga útján, mindentől függetlenül, a csáklya már nem éri el az útnak eredt hajót, és a főhivatalnok - az erő forrása, a hatalom birtokosa helyett immár csak jelentéktelen, haszontalan és gyenge ember.
           

Ha emberi szeretettel szeretünk, a szeretetből könnyen átcsapunk a gyűlöletbe; de az isteni szeretet nem változhat meg. Semmi sem olthatja ki, még a halál sem. Ez a lélek lényege.


 Az Anna Karenina c. regényéből

Ahhoz, hogy a házaséletben kezdeni lehessen valamit, a házastársak közt vagy teljes meghasonlásra, vagy szerelmes egyetértésre van szükség. Ha a házastársak viszonya bizonytalan, sem így, sem úgy nem lehet semmihez kezdeni. Sok család éveken át ott marad a régi helyén, amelyiktől mind a két házastárs megcsömörlött, csak mert sem teljes meghasonlás, sem teljes egyetértés nincs köztük.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése