Bartók Béla 130 éve született....

Szuhafői Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

Bartóktól néhány idézet:

" Mai ember, minden idők legvadabbikának embere, próbálj mindenek előtt ember lenni; s ha felfogtad, mit jelent embernek lenni, csak akkor törődhetsz hazával, társsal és baráttal."

"Egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és magyar haza javát."

" A tiszta földet könnyebb megmunkálni, mint azt, amelyet bedudvásítottak. "

Bartók Bélának            

                                                       

Erdély erdői zúgnak,

Ezüst és arany erdők,

Borongó, barna felhők,

Hárfái Nemerének,

- Sirámos dajkaének -

A dalaidban.

Tiszai tájak sírnak,

panasza jegenyéknek,

Halottas őszi rétek,

Zúgó, fekete nyárfák,

Magányosak és árvák

A muzsikádban.

És fölérez és fölzeng

Az áhítatos, ős, szent,

Az ázsiai, mély, nagy,

Szilajbús, boldog, méla,

Pogány és büszke lélek,

A régi, régi éden

A zenédben!    

( Juhász Gyula )