Wass Albert
"Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s
egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel
az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy
csodálatosan szép. És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és
az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják
kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett
az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet."
"Ne üss sebet embertársaid lelkén! Ha a Tiedet gondtalanul
megkarcolja valaki, ne csinálj belőle nagy ügyet. Az agyontapogatott sebek
mérgesednek el leghamarabb. Ha pedig a seb körül éreznéd már a töprengések
gyötrő szaggatásait: vedd elő az akarat kését, izzítsd föl a szellem tüzében és
vágd ki vele lelkedből a megtámadott részt. Mosd ki a sebet tiszta
önbírálattal, bármennyire is csíp és éget. Tégy rá feledés-tapaszt és úgy járj
vele az emberek között, mint akivel semmi sem történt."
Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki
van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van,
aki a miénk.
Pilinszky János
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése