Irgalom (lat. misercordia): lehajló jóság a szenvedőhöz,
készség a megbocsátásra.
( Magyar Katolikus Lexikon )
József Attila
Irgalom
Bizony nem voltam én sem az,
akit a családfők kegyelnek.
És időm sem volt – az igaz –
kikönyörögnöm a kegyelmet.
S bár hűvös, örökkévaló
dolgok közt muszáj őgyelegnem,
a palánkok közt szárnyaló
munkát nem lehet elfelednem.
Mit oltalmaztunk, nincs jelen,
azt most már támadóink védik.
Elejtem képzelt fegyverem,
mit kovácsoltam harminc évig.
És hallgatom a híreket,
miket mélyemből énszavam hoz.
Amíg a világ ily veszett,
én irgalmas leszek magamhoz.
Írás a könyvről és Németh Lászlóról
Kattints rá!
Az irgalomról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése