"Húsvét az azt
megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt
lezárulását jelzi. A katolikus
kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak
után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is:
a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a
húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” –
fehérvasárnapig tart.
A húsvéthoz, mint
tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve „pészah”. A szó
„kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala
elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a
ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar
nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve:
„kikerülés”.
Az angol Easter a
német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz
keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség
idején volt. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt
lezárulását jelzi."
( Wikipédia)
Kosztolányi Dezső
Húsvéti himnusz
Óh, szellőlengető
Igazság!
Szállj, szállj,
riaszd a téli álmot,
némítsd el, ami
gyenge, álnok,
akassz a fákra lágy
ezüst csipkét, tűzszínű bimbót,
lengő fehér csipkét,
lángolva nyíló ifju bimbót,
szirmot, mosolygva
ringót,
suhanj elő,
ó, szellőlengető
Igazság!
Ó, könnytől éledő
Igazság!
Lebegj be a kunyhókba
lágyan,
mint balzsamos,
sugáros áram,
fess rózsaszín álmot
a barna, ócska nyoszolyára,
az elhagyott,
szegény, álmokra váró nyoszolyára,
hol érted sír az
árva,
lebegj elő
óh, könnytől éledő
Igazság!
Ó, újra-születő
Igazság!
Eljössz ma is és
összejárod
az enyhe, álmodó
világot.
Jer s fújd meg az
ünnep rivalgó, büszke harsonáit,
fújjad az ünnep
szent, aranyos, néma harsonáit,
s minden valóra
válik.
Rohanj elő,
óh, újra-születő
Igazság!
Ó, harangdörgető
Igazság!
Zúgj át az alvó,
lomha földön,
s légy úr felette
mindörökkön.
A vérkönnyes, síró
sebet fesd szépre, aranyosra,
csókold a sok sebet
tüzes-fényesre, aranyosra
tózöld lágyan
susogva.
Dörögj elő,
óh, harangdörgető
Igazság!
Ó, vérben ébredő
Igazság!
Ne várakozz, ujjongva
törj ki
sötétedő
sírbörtönödből,
és lángoló piros
betűid, hogyha elfakultak,
ha a poros, kopott
múlt gyászos árnyai elfakultak,
gyújtsd föl tüzét a
múltnak!
Robogj elő,
óh, vérben ébredő
Igazság!
Ó, szikladörgető
Igazság!
Ujjongva, lázadozva,
zajgva
verj indulót új
diadalra,
repeszd a jégpáncélt,
s a harsogó husvéti kedvtől,
a tavaszos, zenés
itélkező husvéti kedvtől
a nép is összezendül,
vágtass elő
óh, szikladörgető
Igazság!
1908
Kattints rá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése