2009. szeptember 14., hétfő

Egy megrázó film...


Andrzej Wajda: KATYN c. filmjét bárki megnézheti most szeptember 16-án a Duna TV-ben este 21 óra 30-kor! Felhívom rá a figyelmet!
Aki még nem látta, most nézze meg!
Fontos és megrázó film!




A 81 éves Andrzej Wajda rendező Katyn című műve egyike annak az öt alkotásnak, amit a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra jelöltek 2008-ban. Wajda filmje a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt – köztük Wajda édesapját – öltek meg.

Andrzej Wajda, a festõmûvészbõl lett életmûdíjas forgatókönyvíró, film-és színházrendezõ méltán vált a lengyel új hullám elindítójává. Nem a karosszék óvó rejtekében, hanem Lengyelország függetlenségéért harcoló katona múltjával vitte színre hazája sorsának göröngyös útját („Hamu és gyémánt”), de számos kiváló irodalmi adaptáció („Az ígéret földje”), és színházi rendezés („Ördögök”) is az õ nevét dicséri.

Harminc világhírû filmmel a háta mögött is lassan, és érzékenyen rakta össze ezt a filmet, mivel személyes hegekbõl fakad: édesapja – Jakub Wajda kapitány –, is a katyni vérengzés áldozata lett, a szovjet Belügyi Népbiztosság harkovi börtönében.

A kommunizmus vörös homályába veszett tényekrõl csak nem olyan régóta lehet poloska-tapogatás nélkül beszélni, az oroszoknak pedig ötven év is kevés volt az igazság belátására.

Köztudott rész, amikor Lengyelország német, majd késõbb szovjet megtámadásával beindul a II. világháború húsdarálója – harapófogóba szorítva ezzel a lengyel haderõt –, 250 ezer katona esett oroszok fogságba, melynek fontosnak, azaz megsemmisítendõnek vélt részét (tiszteket, altiszteket, értelmiségieket) külön táborokba deportálták.

1940-ben Sztálin személyesen hagyta jóvá a „nacionalisták és ellenforradalmárok” tömeggyilkolását, melynek következtében mintegy 22 000 embert lõttek módszeresen fejbe, vagy döftek le.

Az áldozatok legnagyobb részét tömegsírokba dobálták a Szmolenszk-közeli Katyn erdejében, de a holttestek csak 3 év múlva kerültek elõ, az igazság pedig még akkor sem: a közvéleményben náci gaztettként (akikhez sok vér tapadt, de ez pont nem) híresült el az esemény.

A film több szempontból is különleges alkotás. Andrzej Wajdának nincs szüksége hatásvadász, hangos, drámai zenére ahhoz, hogy fojtogató hangulatot teremtsen: megteszi ezt sivár képekkel, fakó színekkel és lassú, fagyos jelenetekkel, miközben majdnem végig csend van. A Katyń másik különlegessége, hogy sok háborús drámával ellentétben itt nem csak a katonák sorsát, szenvedését követhetjük végig. A családtagok, rokonok, barátok ugyanolyan fontos szerepet kapnak, mint a lemészárolt áldozatok. Ők voltak azok, akik évekig nem kaptak hírt hozzátartozójukról, nem tudták, él-e még egyáltalán, és csupán a remény halvány fonalába kapaszkodhattak, semmi másba.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése