2009. szeptember 27., vasárnap

Egy új DVD kapcsán....

Hallgatom hangját, ahogy énekli a Köszönet mindenért c. dalt! Csodálatos színésznő volt! Ezért is örülök a most megjelent DVD-nek!









Domján Edit 1972 karácsonyán dobta el magától az életet. Nem akarta megélni az öregedést, azt vallotta, egy színésznőnek negyven éves koráig érdemes csak élnie. Ha ma is köztünk lenne, biztosan ugyanúgy körülrajonganák. Sajátos, csilingelő, kicsit búgó hangja senki máséhoz nem hasonlítható.
Edit napra jelent meg Domján Edit emlékére című dvd. A televízió archívumából nyolc különlegességet kerestek elő, köztük az Üvegcipő részletét, a Kártyaaffér hölgykörökben, a Kell-e türelem a szerelemhez, a Házassági történet, az Ebből is egy kicsikét című jeleneteket. A rövidebb-hosszabb produkciók mellett a Zsurzs Éva rendezte Othello Gyulaházán című tv-játék teljes egészében élvezhető a lemezen. Felcsendül a Köszönet mindenért című emblematikus sanzon is.
Domján Edit mára legenda lett. Képes volt megállítani az időt: fiatalon ment el, s fiatal valója maradt meg az emlékezetünkben.
Nevetése, játéka, éneke velünk marad.
Szinetár Miklós rendező, így vall róla: „Domján Edit ragyogása fényt hozott a szürke hétköznapokba. Mosolya az olymposzi istennők, vagy ha úgy tetszik, az édenkert varázsának egyik utolsó üzenete"









Volt egyszer egy Horváth Teri. Egészen más, mint Domján Edit. Mégis szívesen gondolok filmjeire. Talán a mai fiatalok már azt sem tudják, hogy ki volt ez az egyszerű színésznő, nagyszerű ember.
Soós Imrével a Lúdas Matyiban alakított maradandót, de a Talpalatnyi föld is eszünkbe juthat róla. A legnagyobb szakmai bravúrja az volt, amikor harmincévesen hihetővé formálta Nyilas Misi alakját a Légy jó mindhalálig-ban. Jöttek a kitüntetések sorban, Jászai Mari-díj, Kossuth-díj, Érdemes művész elismerés, miközben könyvet írt Sári-gyöp címmel.
Egyszer csak fogyni kezdett körülötte a levegő, s elmaradoztak a szerepei is. Fellángolt még egyszer: 1976-ban megérkezett Szolnokra és Garcia Lorca Bernarda asszonyával felkavarta a szakmai közéletet.
Aztán félreállították végleg. Akkor, a bántó mellőzések idején, a családja felé fordult.
Aztán a színésznő ágynak esett, az utolsó nyilvános megjelenése a 30. filmszemlén volt, amikor Hámori József minisztertől életműdíjat vehetett át. Sajnálatosan későn érkezett a kongresszusi központban átadott elismerés, Horváth Teri már nem tudott neki igazán örülni. Azóta már nem volt emberek szeme előtt.

Horváth Teri örök nyugalomra talált Sopron-Balf köztemetőjében.




 





És itt van egy másik rövidéletű, kimagasló tehetségű színész!

Soós Imre


(1930. február 12. Balmazújváros - 1957. június 20. Budapest )

Egy szegénységben élő, bizonyítani vágyással oltott sokgyermekes család sarja, szakítva ősei fölművelési szokásaival a nagyváros forgatagába keveredik, itt nagyhírű sztárrá válik, talán nem minden megalapozottsággal az újságok címoldalaira kerül. A szerelmes leányok, újságokból kivágott arcképét ragasztják a kollégiumi szobák titkos szekrényajtóira. Soós meg akar felelni ennek a hírnévnek, ám amikorra ez megalapozottan bekövetkezhetne, addigra sors túllép rajta, és a legteljesebb sötétségbe taszítja lelkét. A siker és sikertelenség abszurditásának játéka sokakat megkísért, nehéz jól dönteni, jól viselni,és még nehezebb felette ítélkezni. Talán nincs is rá szükség, hisz a celluloidszalag soká megőrzi Soós Imre rövidre szabott életét (27 év), és művészi pályájának (8 év) filmlenyomatát. A Körhintában (1955), mint Bíró Máté, Törőcsik Marival alakított szerelmespárként örök helyet foglal a színművészet magyar egén, sok más alakításával egyetemben.
1954-ben Jászai -díjjal tüntették ki.


Filmjei:

Nem igaz (1956) - rövid játékfilm
Az eltüsszentett birodalom (1956) - Juhász - Nem mutatták be!
Körhinta (1955) - Bíró Máté
A 9-es kórterem (1955)
Hintónjáró szerelem (1954)
Liliomfi (1954) - Gyuri
Föltámadott a tenger (1953) I.-II. rész
A harag napja (1953) - A forradalmi kormányzótanács megbízottja
Ifjú szívvel (1953) - Dani János
Kiskrajcár (1953) - Madaras
Állami áruház (1952)
Civil a pályán (1951) - Rácz Pista
Dalolva szép az élet (1950) - Torma Feri
Lúdas Matyi (1949) - Lúdas Matyi - 1950 - Karlovy Vary- Filmfesztivál legjobb férfialakítás díja
Talpalatnyi föld (1948)







( Körhinta )


Főbb színházi szerepei:


Fagyejev: Ifjú gárda - Szergej Tyulenyin - 1949, Nemzeti Színház
Sarkadi Imre: Út a tanyákról - Jani -1952, Madách Színház
Illyés Gyula: Fáklyaláng - Józsa Mihály -1953, Debreceni Csokonai Színház
Iszajev-Galics: Nem magánügy - Djuszikov - 1953, Debreceni Csokonai Színház
Shakespeare: Rómeó és Júlia - Rómeó - 1954, Debreceni Csokonai Színház
Sarkadi Imre: Szeptember - Pali - 1955, Madách Színház
Móricz Zsigmond: Sári bíró - Jóska - 1956, Madách Színház
Steinbeck: Egerek és emberek - Curly - 1957 június - Madách Színház - utolsó fellépése!






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése